Felneztel mar valaha az egre egy meleg nyari ejjelen ahogy a sotetseg beboritja a tajat? Lattad a sotet teremtmenyeket, ahogy hasitjak a levegot? Madarak. Gondoltad eloszor,de ahogy nezted a zuhano, porgo,vitorlazo muzdulatokat, ezek nem passzolnak a  madarakehoz. Deneverek.Jottel ra, es hirtelen vagy orulni kezdtel az eselynek ,hogy megvizsgalhatod a tevekenysegeiket, vagy egy kicsit megijedtel ,ahogy eszedbe jutottak Drakula Grof legendai a veszettsegrol nem is beszelve.

A Deneverek az evek soran a legendak, es mitoszok targyai kentfelreismertettek, es felelmet keltenek.De mik igazan a deneverek, es honnan jonnek?

   Mik a deneverek?
A deneverek emlosok, szormevel boritva, elve szulik utodjaikat,es szoptatnak emlobol, amelyek az oldalaikon es a szarnyaik alatt helyezkednek el. Ami kulonlegesse teszi oket az emlosok kozott,az nem csak az hogy tokeletesen vannak tervezve,fejjel lefele logasra,mint a lajhar, de emellett tokeletesen repulnek Ok az egyetlen repulo emlosok.A repulo mokusok, es lemurok csak vitorlaznak, a deneverek tudnak meghajtva repulni.

A deneverek nem ragcsalok, annak ellenere, hogy rengetegen ugy gondolnak rajuk, mint egerek szarnyal,es valoban a genus tagjai Myotis(a kicsi barna deneverrel egyutt Myotis Lucy Fugus) Ugy nevezik oket eger fulu deneverek.Egyszer kolykeznek egy evben (neha ikreket vagy negyes ikreket) es12-30 evet elneka fajtajuktol fuggoen.A deneverek annyira onnalo faj, hogy sajat rendjuk van,a Ciroptera rend a jelentese kar-szarny. A nev azt mutatja, hogy a szarny hasonlit egy karra, amely csukloban huvelyk ujjban, es negy ujjban vegzodik,borrel szovodik ossze, a szarny bordai kozott.A kontraszt miatt, a madar szarny sokkal kevesebb csontot tartalmaz .Mikor a denever nem repul, az ujjait behajtja az alkarjaval egyutt,hogy ne legyen utba. A rovarevo denevereknek, akik elkapjak a zsakmanyukat az ujj a szarnyukon gyenge es kicsi,a nagy gyumolcs evo deneverek, masneven repulo rokak (roka,vagy kutya kinezetu kepukrol)nekik nagyon eros es hosszu ujjaik vannak, gorbe korommel, vagy inkabb karommal. Ezt a fakon fuggeszkedni, es maszni hasznaljak.A denever ujjakban ugyanannyi csont van mint a mienkben, de aranyait tekintve sokkal hoszabbak.Az utolso csont kozepso ujja peldaul behajlik a konyok moge piheno allapotba ,a Rodrigues denevernek. Nezd meg a sajat ujjaidat es alkarodat.Probald meglehajlitani az ujjaidat az alkarod melle es probald meg elkepzelni,hogy az ujjaid tulnyulnak a konyokodon,ameg persze a huvelyk ujjaddal elol kapaszkodsz, es maszol.Nem beszeltem meg a halozatrol amely osszekoti az ujjakat a huvjek kivetelevel es a bokaig folytatodik,a legtobb fajtanal a beboritja az egesz farkot.Mikor a deneverek kinyujtjak az ujjaikat, es a karjaikat keszen allnak a repulesre.A karjaik formalasaval, a szarnyuk formajat kontrollaljak.Lassitoott felvetel (National Geographic video) ahogy a rovar deneverek szarnyaikkal, es a farok membrannal kanalaznak fel rovarokat, es a szalyukba iranyitjak oket reptukben.Igazan egyedi emlosok.

A a faja ket alfajra oszthato fel Megachiropetra, "nagy denever" Michrociropetra "kis denever” minden rovar denever kis denever minden gyumolcsevo, vagy repulo roka nagy denever. A tobbiek az egyik vagy a masik kategoria, merettol fuggoen.Habar a rendszer neha lebontodik ,nehany micro mint a jamaikai gyumolcs denever(Artibeus Jamaicenis) gyumolcsot eszik, es a repulo roka, a qeenslandi virag denever(Syconycteris Australis)csak fel uncia sulyu

   Evolucios eredet:
Mivel a legtobb denever rovart eszik, az evolucionistak altalaban azt gondoljak, hogy a deneverek primitiv rovarevokbol alakultak ki mint a cickanyok, vakondok, stb; a gyumolcsevok meg megvaltoztattak szokasaikat az Okologiai nyomas hatasara.

Aztan a korai 80-as evekben J D Smith (Smith pp347-376) azt javasolta, hogy a nagy, es a kis deneverek kulon alakultak ki,mivel rengeteg testi kulombseg van a ket fajta kozott, a meretbeli elteres mellett. A kicsi denevereknek bonyolult vallcsontjaik vannak, es karmok csak a huvelyk ujjakon,a nagyoknak egyszeru vallcsont melett karmok a huvelyk es az elso ujjakon is. A micro  deneverek ultrahanggal talyekozodnak meg a nagyok, latasukra hagyatkoznak. A micro fogakat zsakmanyejtesre terveztek, meg a nagyok fogait a novenyi rostok megorlesere. Meg a nagyok  kizarolag a tropusokon elnek, egesz evben szukseguk van etelre, addig a kicsik tudnak hibernalodni a hideg telre.

1986-ban John Pettingrew bejelentette, hogy a repulo rokak, legjobban hasonlitanak a foemlosokre (Pettingrew(p 1) )es a repulo makikra akiknek szinten megvan a sajat besorolasi rendszeruk de nem igazan repulnek, ugyanazon a kozos oson osztoznak,  mint a foemlosok.

A kovetkezteteseit arra a kutatasra alapozta,amelyben megallapitotta, hogy a foemlosoknek egyedulallo idegpalyaik vannak az agyban, amelyek a latasert felelosek, es ezek az idegpalyak annyira egyedulalloak,hogy ezek kulomboztetik meg a foemlosoket a nem foemlosoktol. Dr. Pettingrew felfedezte hogy minden egyes repulo rokanak megvan ez, a kicsi virag denevert is beleertve,amelyet feljebb emlitettem, de a kicsi denevereknek nincsen. A repulo makiknak is szinten van, ezert o azt javasolta, hogy ezek mind igazan foemlosok, es egy kozos osuk van.A repules kesobb alakult ki bennuk,masodjara, az evolucios tortenelem alatt,es kizarolag veletlen hasonlit a kis deneverekehez.

Azota azomban mas kutatok megtamadtak a ket eredet elmeletet Gibbson (p 34) Tanulmanyok a mitrokondrikus DNS-elmutattak, hogy minden denever kozeli rokonsagban van,es kulonall a fo emlosoktol.Osszesen egy izomkomplexus a szarnyban minden denevernel,  mas mint a madarakeban, es minden  vitorlazo emlosnel.

Inkabb mint azt allitani hogy hasonlo adoptaciok elengedhetetetlenek a meghajtott repuleshez, kulon alakultak ki mindket denever csopoprtban.Az alternativ magyarazat az volt, hogy az amugy hasonlo idegpalyakon, a latassal kapcsolatos kulon alakultak ki a repulo rokakban. A kicsi deneverek ezzel szemben az ultra hangon fuggenek es, soha nem alakitottak ezen idegpalyakat.

   Bizonyitek
Probalva megerteni a deneverek eredetet, a kutatok tanulmanyoztak elo allatokat, de senki nem volt itt millio evekkel ezelott, hogy megfigyelje a deneverek kialakulasat. Szoval az asvanyi maradvanyokra tamaszkodva hoznak bizonyitekot arra amit allitanak. Tehat mi a bizonyitek,? Mit mond az asvany?  Bioscience, May 1992, ezt az idezetet talaltuk.
"Sajnos az asvanyok amelyek a rendelkezesunkre allnak, csak bonyolitjak az ugyet nem kepviselik az atmeneti atvaltozast (quadropedal )negylabu allatok, es repulo deneverek kozt . Kozel ugy mutatjak az allatokat , mint modern rokonaik"  (Thewessin p. 340).

A deneverekben. atermeszet tortenelem John Hill majdnem ugyanezt mondja.
 "...Minden asvany denever meg a legoregebb is teljesen kifejlett,szoval kicsi feny vetnek oskori oseikre" (Hill p. 33).

A legoregebb ismert csontvaz allitolag 60 millio eves (Willson p 79) egy teljesen kifejlett denever amely ultrahangal tajekozodott (UCMP Berkeley).

Mikor megkersz egy evolucionistat, hogy mutassa meg a denever oset,valoszinuleg ahogy a (zooboks vol.on bats) mutat majd egy mitikus teremtmenyt, megnyult vegtagokkal megnyult borrel osszekotve, ahogy ugral agrol agra, mint a modern repulo mokus. Ennek negy tappancsa lessz a negy vegtagjan,es talan latahato lessz egy agon bor lebenyekkel fuggeni lefele.(wood and rinkp 6)Amit az evoluci nem fog m,egmutatni neked, az az atmenet a tappancsok kozott,amely allsra, futasra hasznaltak, es a karszarnyak kozott, ami repulesre valo. Nem fogja megmutatni, mert nincs ilyen teremtmeny, es el sem lehet kepzelni, hogy hogy nezhet ki.Azt sem tudja megmutatni, hogy az “ratermettebb tulelese” hogyan prdukalhatta, hiszen valahol az uton, a hoszabb elso labfejek, utjaba lennenek, a negylabu mozgasrendszernek, sokkkal hamarabb minthogy atalakulhatnak egy funkcionalis szarny bordaiva.Es miert es hogy fejjel lefele?A madarak nagyon jol ulnek agon, de hogyan fordit a “ratermettebb tulelese “elmelet egy allattot fejjel lefele? Minden fizikai valtozassal azonnalk rendelkezve, hogy tudja tartani a poziciot. Probalj nyelni fejjel lefele logva, vagy figyeld meg mi tortenik a vereddel egy ido utan.Pedig a denever igy eszik, alszik, parzik, sokan meg az utodaikat is igy szulik.

   Evolucios mechanizmus:
A Ratermettebb tulelese a fele a sztendert valaszoknak amikor az evolucionistakat kerdezik az evolucio mechanizmusarol Olyan peldakat hoznak fel mint Darwin hires pintyei, vagy a bakterium, amely immunissa vallt az antibiotikum ellen amelyet ellene hasznaltak.Ezek volnanak az evolucio?vagy szelektiv tenyesztes?Van uj informacio?

1895-ben Charles Darwin kiadta a Fajok eredete cimu konyvet, amelyben eloadta az o konceptciojat,a fajok  evolucios felepuleserol, amely a Galapagos szigeteken valo megfigyelesen alapult. Megfigyelte hogy meg a pintyek a szigeten hasonloak a szarazfoldon elo pintyekhez, a csoruk formaja elter szigetrol szigetre.Dietatol fuggoen a szineik szinten elteroek voltak az anyafoldon elo szuleikehez kepest. Hasonlo kulombsegeket figyelt meg a teknosoknel, es gyikoknal amelyeket a szigeteken talalt.Darvinp.vi) Annak ellenere hogy elismerte hogy az asvany bizonyitek nem tamogatja az elmeletet,(darvin pp272-3 423) Darwin alapul vette hogy ugyanaz a nyomas amely a madaraknal okozott ilyen variaciot,szinten okozhatott nagyobb kulombseget ,fajtak csaladok, rendek kozott,es ezert mind egy kozos osbol kellett kialakuljanak. Akkumulalva a reg mult soran bekovetkezett sok pici valtozast,A legtobb evolucios gondolkodas mod “kifejlodott”ezen korai megfigyeleseken alapult.

Sajnos egy masik hires megfigyeles nem lett kiadva1866 ig , het evvel kesobbig.Ez amikor is Georg Mendell kifejtette a  babviragokkal folytatott megfigyeleset es kiserleteit.(world book enciklopedia vol9.202) Ebben kijelentette, hogy a borsok a kertben vagy feher,vagy piros viragokat hoznak.  Megfigyelte hogy a porzas forrast felugyelve, tud produkalni csak feher, vagy csak piros viragokat, vagy a ketto kevereket, es ez egy megjosolhato rendszer , generaciorol generaciora. Ahogy emlitettem sajnos, hiszen ezek elott az oroklodes mechanizmusat nem ismertek.Az emberek azt hittek, hogy a szerzett tulajdonasagok atadhatoak,a leszarmazottaknak,igy nem ertettek, hogy egy piros borso noveny hogy tudott viragot hozni, amely se piros, se feher nem volt. (World book encyklopedia vol.9p 208 vol3.p 398)Valojaban 1900 ig nem lett megertve Mendell munkassaga es a koncepciot hasznaltak mas allatok es novenyek eseteben is, feltamasztva a modern genetika tudomanyat. Darvin tudott a genekrol, kromoszomakrol, es hogy hogyan befolyasoljak ezek az oroklodest,eszre vehette, ahogy Mendell tud produkalni csak piros vagy csak feher viragu borsoviragot, ugy a termeszetes szelekcio is tud produkalni kulombozo pintyeket,kulombozo formaju csorokkel, es kulombozo szinekkel.A potencia, a kulombozo formara , szinre, jelen volt az eredeti populacioban, igy nem volt igazi valtozas, vagy mutacio.Amit Darvin kulon fajoknak latott, az nem volt mas mint mint a Dan dog es a Chiwawa (mind ketto kutya) kozott, vagy mint a lo es a Clydesdale (mindketto lo)Ezek az extremek, annak ellenere hogy latszolag kulon fajok genetikailag (ha csak nem mechainikailag is) kepesek parosodni, es letrehozni eleteros utodot.

Ugyanigy van a bakteriumokkal minden normal populacioban van nehany peldany aki tuleli a drogot, ami az osszes tobbit elpusztitja. Mikor csak ezek maradtak reprodukalni, akkor egy drognak ellenallo uj fajtaval allunk, de semmi fele mutacio nem tortent a popularis irodalommal ellentetben (Wielana p.11)

Mind ezen peldak soran nem tortent genetikai anyag hozzadasa, vagy informacio novekedes.Mint a borso viragok amelyek csak feher vagy csak piros viragot hoznak, elvesztettek azt a gent, amelyik a masik szin kodjat tartalmazza.A madarak rovid nehez cssorrel elvesztettek a kepesseguket hogy nagy karcsu csort produkaljanak. Ugyanigy a bakterium is elvesztette a valaha volt tulajdonsagat.Ha a kornyezet es a korulkmenyek megvaltoznak, kevesbe alkalmazkodova valknak, nem pedig jobban alkalmazkodova.Az evoluciu ezzel szemben informacio novekedest kovetel, ahoz hogy uj faj johessen letre.Ha nem igy van, az amoba amoba marad, a hal, hal, a denevert pedig egy masik denever nemzette.

A “Mutacio” a masik sztendert magyarazat az evoluciot illetoen. Ugy kovetkeztetnek hogy a szamlalhatatalan generacio alatt, hiba fordul elo egy genetikai kodban, es eleg idot, es hibat hozzaadva egy uj faj jon letre. De vajon jol gondolkodas ez, vagy inkabb csak igy szeretnek hogy legyen?

Minden eloleny, a legegyszerubb virustol, a legosszetettebb allatig tartalmazza a sejtjeiben egy nagyon komplex osszetevot, amelyet ugy hivnak nucleal sav. Ketto formaja van ribonucleic acid (RNS) deoxyribonucleic acid (DNS) (World book enciklopedia 14pp.602-603) A virusokban vagy az egyik vagy a masik van, de a sejt tartalamazza mind kettot Meg az RNS kontrolalja a protein termelest, a DNS a fo osszetevo a kromoszomak kozott amely az oroklodeshez szukseges vazlatot produkalja. Minden alkalommal mikor a sejt osztodik, az RNS a sejt a testben, es a DNS a NUcleusban pontosan ugyanaz a masolat kell legyen. Ez a masolat megy az osszes sejthez. A DNS egy nagyon osszetett molekula amely egy hosszu letrahoz hasonlit, amely spiral alakba meg van tekeredve. A letra szarait foszfatok es curok, while the “fokok” ketto a negyben alapbol jonnek letre,az osszes kombinaciobol.  A letrafokok elhelyezkedese,hatarozza meg az egyik fajnak, a masiktol valo kulombseget. Minden DNS letranak van Kb. 20.000 foka, es minden kromoszoma tartalmaz sokk ezer DNS molekulat. Az RNS molekulanak hasonlo felepitese van de a cukor es az alap elteroek.

Mivel  a kromoszoma DNS-jei (neha RNS) biztositja a vazlatot minden egyes sejtnek, ha barmely letrafok megrongalodik, vagy masik kombinacio helyettesitodik be,akkor a sejt deffektiv lehet.A popularis hittel ellentetben, a legtobb valtozas a DNS-ben (mutacio) a legtobb esetben gyengiti, rosszabb esetben megoli a sejtetA nehany termeszetes, es jo valtozas, alapvetoen nem letezonek nevezheto.(sunderland pp142-143)Hogy teljesen funkcionalis, es egeszsegesegyed johessen letre, minden DNS,es RNS masolatugyanolyan kell legyen az utolso letrafokig. Elgyengult pikkelyek a dinoszauruszokon nem mutalodhattak varazslatosan komplikalt madar tollakka.Tul sok   genetikai informaciot kellett volna hozzaadni aletezo informaciohoz,de a mutacio nem ad informaciot (sunderlandp154) Nehany ritka esetben, a mutacio engedi egy-egy bakteriumnak, hogy mellozze az antibiotikum hatasat,De csak azert mert a mutacio blokkolja azt a normal funkciot,amelyen az antibiotikum, a hatasat kelett volna kifejtse. Szoval ezz az eset megint csak informacio veszteseget, nem pedig informacio novekedest reprezental.

Ameg a ratermettebb tulelese, es amutacio, nem tudja produkalni a legregebbi , kozetben talat kifejlett kar-szarnyu denevert nem szamit mennyi idot veszunk alapul, Darvin nem latszott megerteni ezt. Vakon kovetkeztetett ,mondva:“Nem latok bonyodalmat eljutni, egy siklo alattol a deneverig., sok apro lepes altal” Nem ertette, hogy milyen abszurd ez a modern genetika, es a DNS fenyeben.

   Az Alternativa
Sokkal egyszerubb magyarazat az hogy a deneverek olyanok mint az autok, es a repulok. Egy inteligens dizajn produktumai.A kulombozo formaju,es tulajdonsaggal rendelkezo deneverek,a hozzajuk illo okologiai teruleteken elnek es funkcionalnak.Az anatomiai reszletek, amelyek szuksegesek a repuleshez, vagy a fejjel lefele logashoz, ki lett gondolva, es be lett programozva a genkodba.A denever lab teljes nyugalomba van, mikor fugg.(DR. Blair Csuti personal communications oct17 1998)  ahhoz hogy elengedje magat erofeszites szukseges. Hogyan fejlodott ez ki?A Bracken barlang Del-kozep Texasban otthont ad legalabb 20.000.000 mexikoi szabad farku denevernek (MC Crackenpp 67-68)Minden denevernek meg kell hallania sajat ultrahangjat, es megkulomboztetni a tobb millio masiketolhogy elkeruljek az osszeutkozest.Hogyan alakult ki ez a tulajdonsag mutacio, es veletlen eselyek alapjan?

A problema az inteligens dizajn elfogadasaval nem az hogy nem tudomanyos, ahogyan ezt mar targyaltuk, Inkabb az evolucio az ami elter a tudomanyossagtol, az allaspontjat tekintve.A problema inkabb az , ha hajlandoak vagyunk elfogadni az inteligens dizajnt, akkor van egy dizajnerunk. Meghatarozni a dizajner termeszetet es kivoltat, a vallas teruletere kalauzol minket.Ha tenyleg van egy Dizajner akkor lehet hogy a Biblia igaz,mikor Istenrol beszel. Igaz ahogyan megteremti az Univerzumot , es mindent ami benne van, es az emberek szamon kerhetok a teremto altal.Tul sok ember, mind tudos, mind laikus hasonloan gondolkodik. A szamonkerhetoseg elfogadhatatlan, gondolnisem akarnak ra. Ezert kell lennie valamifele magyarazatnak teremto nelkul.Ilyen magyarazatert barmeddig elmennek, tenyeket figyelmen kivul hagynak, vagy kicsavarnak.Ez itt a problema a dizajn elfogadasaval az evolucio veletlen eselyeivel szemben.Bar nehany oszinte tudos koveteli az inteligens dizajn jelenletet (Dr. Michaell Behe Darwin fekete doboza, vagy Dr Michael Denton Evolucio a Krizis teoria csak ket konyvet megnevezve, a sok kozul)

A csillagaszok sok millio dollart koltenek hatalmas radioteleszkopokra,nem veletlenszeru radiohullamok kutatasara a vilagurben. Elfogadott, hogy a veletlenszeru szabalyos rendszer az egy jel kintrol, mert ez nem lehet egy  veletlen bolygokozi aktivitas.De mikor a molekularis biologusok a DNS tanulmanyozasara forditjak a mikroszkopjaikat,elkepeszto veletlenszeru szabalyos rendszerek csak esely veletleneknek vannak tekintve.Ez hiheto?Ez tudomanyos?

Konkluzio kent konyveben :Evolucio a Krizis teoriaban Denton ekeppen zarja:

"Senki nem figyelt meg eddig osszekapcsolodo folyamatos,es funkcionali formakat (Darwin kicsi lepesek) amely az osszes mult es jelen eletformakat osszekapcsolja A termeszet folyamatossaga, az ember gondolatvilagaban letezik,es nem tenyekben. Ezer igazabol a folyamatossag elmelete mindig empiricizmusbol fakad, es nagyban ellentete annak, amit az evolucios biologusok gondolnak ma.Az anti-evolucionistak, es nem az evolucionistak ma a tudomanyos vilagban,akik kitartoan a tenyekhez ragaszkodnak az empirikus megkozelitesekkel szemben"
 

Behe, Michael (1996).  Darwin's Black Box: the Biochemical Challenge to Evolution, The Free Press, New York, N.Y.
Darwin, Charles (1872, reprint 1963).  On The Origin of Species by Means of Natural Selection, 6th ed. (with new preface), The Heritage Press, New York, N.Y.
Denton, Michael (1986).  Evolution: A Theory in Crisis, Adler & Adler, Bethesda, Maryland.
Gibbons, Ann (1992).  Is "Flying Primate" Hypothesis Headed for a Crash Landing?  Science, Apr. 3, v. 256 n. 5053, p. 34.
Hill, John E., and James D. Smith (1984).  Bats:  A Natural History, University of Texas Press, Austin.
McCracken, Gary F., and Mary K. Gustin (1987).  Batmom's Daily Nightmare, Natural History, Oct., v. 96  n. 10, pp. 66-73.
National Geographic Society (1973).  Strange Creatures of the Night [Video].
Pettigrew, Dr. John D. (1986).  Are Flying Foxes Really Primates?  Bats, Jun. v. 3 n. 2, pp. 1-2.
Smith, J. D., and G. Madkour (1980).  Penial Morphology and the Question of Chiropteran Phylogeny, Proceedings of the 5th International Bat Research Conference, Texas Tech Press, pp. 347-365.
Sunderland, Luther D. (1988).  Darwin's Enigma, 4th Ed., Master Book Publishers, Santee, CA.
Thewissen, J. G. M., and S. K. Babcock (1992).  The Origin of Flight in Bats, BioScience, May, v. 42 n. 5, pp. 340-345.
UCMP Berkeley (1999).  Chiroptera:  Fossil Record.  [On-Line].  Available:  http://www.UCMP.Berkeley.EDU/mammal/eutheria/chirofr.html.
Wilson, Don E. (1997).  Bats in Question, Smithsonian Institute Press, Washington D. C.
Wood, Linda C. and Deane Rink (1994).  ZooBooks: "Bats". California: Wildlife Education Ltd.
World Book Encyclopedia (1999).  Heredity, v. 9 pp. 200-210.
World Book Encyclopedia (1999).  Mendel, Gregor Johann, v. 13 p. 398.
World Book Encyclopedia (1999).  Nucleic Acid, v. 14, pp. 602-603.
 

Főoldal:  Magyar

www.creationism.org